Személyautó vásárlás olcsóbban https://cegvezetoknek.hu/szemelyautovasarlas.html

SZEMÉLYAUTÓ VÁSÁRLÁS

„E-SPORTOLÓ” ADÓZÁSA

Külföldön egyre elterjedtebb, hazánkban pedig kibontakozóban van az E-sport jelensége. Az E-sport résztvevői az egyes videojátékokat, online-játékokat professzionális módon űzik, ugyanúgy, mintha valamely hagyományos sporttevékenységet versenyszerűen folytatnának. Az E-sport egyes játékaira csapatok szerveződnek, amelyeket a virtuális technológia területén működő cégek, hagyományos sportcsapatok támogatnak például a szükséges felszerelések (számítógép, a játékhoz szükséges eszközök, stb.) biztosításával.

Az egyes játékok kapcsán bajnokságok szerveződnek, melyek a jó eredményt elérő játékosoknak, csapatoknak jelentős összegű nyereményt biztosítanak.

Összefoglalva az E-sportoló ezen tevékenységére tekintettel kétféle módon szerezhet bevételt, az elért eredményére tekintettel közvetlenül (versenyek díja) és közvetetten (szponzori támogatás).

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon az E-sportoló a tevékenységét jellemzően nem munkaviszonyban végzi, ezért az ezen tevékenységből származó bevétele jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

Természetesen, ha a játékos az E-sport tevékenységet munkaviszonyban végzi, akkor a megszerzett bevétele nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

Nem az előzőekben említett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha az E-sportoló olyan versenyen vesz részt, amely nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett és a díj nem pénz.

Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után a juttatónak kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót (eho fizetési kötelezettség nem keletkezik).

Ezen nyereménnyel kapcsolatban a magánszemélynek nincs teendője, ami azt jelenti, hogy sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Forrás: NAV

 

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása helyett így vegyen ki legálisan sok pénzt a cégéből

CAFETERIA SZABÁLYZAT 2018

Mennyit kaphat?

A kiadott juttatásokat meghatározhatja egységes mértékben, de egyes dolgozói csoportonként, vagy más szempont szerint eltérően is. Pl. az ügyvezető kap 2.000.000 forintot, a …. 250.000 forintot.

A szabályzatban pontosan szerepelnie kell az egyes dolgozói csoportok meghatározásának és a csoportokhoz rendelt keretösszegeknek.


Ki kaphat?

A szabályozásban célszerű egy külön részt szentelni a jogosultságok részletes rögzítésének.

Gondolja végig a lehetséges távolléteket Pl. táppénz, belépés, kilépés, stb.


Milyen cafeteria juttatások?

A szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy milyen juttatási elemeket kapnak a munkavállalók.

Ki kell térni az egyes elemek igénybevételének feltételeire is. Például olyan esetekre kell gondolni, hogy a legjobb munkáltatói szándékkal sem fog valakinek utalványt adni, ha ő nem veszi át.

Nem tudja befizetni a munkáltatói hozzájárulást az egészségpénztárba, ha a dolgozó nem lép be oda.

A felesleges viták elkerülése érdekében rögzítse az egyes elemekhez azt is, hogy ezek mikor kerülnek kiadásra.


Cafeteria szabályzat frissítése

A cafeteria szabályzat nem lesz örök. Fejlődik a cég, változnak a munkatársak igényei, változnak a jogszabályok, stb., így módosítani kell a szabályzatot.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Cafeteria 2018 olcsóbban + Így vegyen ki pénzt a cégéből

 

REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGE 2018

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
2018. január 1-jétől az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 138 000 forint. (1.242.000 Ft/fő/év).

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

OSZTALÉK 2018 KALKULÁTOR

OSZTALÉKOT VENNE KI A CÉGÉBŐL?



TUDJA, HOGY 154.775 Ft CÉGES NYERESÉGBŐL LESZ 100.000 Ft OSZTALÉK?

UGYANAKKOR LEGÁLISAN TÖBB IS KERÜLHET A ZSEBÉBE!

SZÁMOLJON!

 

OSZTALÉK 2018 KALKULÁTOR

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása 2018 helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

BITCOIN ADÓZÁSA

Bizonyos online módon játszható játékokban – szerepjátékok, stratégiai jellegű játékok – a résztvevők vadásznak, bányásznak, termékeket állítanak elő, ingóságokkal kereskednek, ingatlanokat vásárolnak, fejlesztenek és adnak el, díjakat, „adókat” szedhetnek, ellenérték fejében megbízhatnak más játékosokat feladatokkal, de akár még részvényeket, részesedéseket is vásárolhatnak. Ezen tevékenységek eredményeképpen a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi pénzre váltható be.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul át.

Ezen játékokban a résztvevőknek jellemzően – de nem törvényszerűen – bizonyos pénzösszeget be kell fizetnie ahhoz, hogy a játékban folytatott tevékenysége (például gazdálkodás, egy város üzemeltetése, stb.) minél eredményesebb legyen, több pontot szerezzen, amelyet aztán törvényes fizetőeszközre váltva kiutaltathat a saját bankszámlájára.

Tehát a játékosoknak nem csak bevétele, hanem költsége is keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez a szabály jelen esetben azt jelenti, hogy a virtuális térben folytatott játékból származó kifizetés a magánszemély adóköteles bevétele. Tekintettel arra, hogy a bevétel megszerzése jellemzően tevékenység végzéséhez köthető, ezért a magánszemély bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelesé.

ADÓKÖTELEZETTSÉG

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja. tv. 2. számú melléklete szerinti – bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.

A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit minden önálló tevékenysége esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel további csökkentésére nincs lehetőség, minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.

Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható – az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.

Elszámolható költségként egy online szerepjátékba befizetett összeg, de csak abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

Az összevont adóalapba tartozó – így az önálló és az egyéb – jövedelem megszerzése esetén év közben 15 százalékos adóelőleget és 22 (2018-ban 19,5) százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 22 (19,5) százalék ehot a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.

Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 15 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 22 (19,5) százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.

A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani. Forrás: NAV

 

Kis István üzleti tanácsadó - Osztalék adózása helyett így vegyen ki pénzt a cégéből

 

INGATLANVÁSÁRLÁS – CÉGNEK? MAGÁNSZEMÉLYNEK?

Cégnek megéri megvenni az irodát vagy egyéb ingatlant?

Az, hogy a bérlés vagy a vétel éri meg jobban egy vállalkozás irodájának, egyéb helyiségeinek biztosítása esetén, függ a vállalkozás rövid, közép és hosszú távú céljaitól. Ha az ingatlan „jó vétel”, tehát jó helyen, a piaci árnál olcsóbban vehető meg, az természetesen megkönnyíti a döntést.

Számomra, bármilyen meglepő nem az olcsóság a legfontosabb szempont. A legfontosabb, hogy a lehető legolcsóbban teremtsük elő a vásárláshoz szükséges pénzt és utána a leghatékonyabban növelje a magánjövedelmünket.

Ingatlanvásárlásról bővebben: https://cegvezetoknek.hu/ingatlan.html

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

CSALÁDI PÓTLÉKRA JOGOSULTAK KÖRE

Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden

1. magyar állampolgár,
2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
5. a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
6. összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

NYUGDÍJASOK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.

Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb.

A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

HAZAUTAZÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK MAXIMUMA 2018

Megjelent a nemzetgazdasági miniszter közleménye a hétvégi hazautazás maximumáról.

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról 2018-ban

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés

b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2018-ban 36 190 forint.

 

Kis István üzleti tanácsadó - Bt. osztalék, Kft. osztalék helyett így vegyen ki jövedelmet a cégéből

SZEMÉLYAUTÓ VÁSÁRLÁS